Karácsony, a szeretet ünnepe, na persze...
Régen lehet, hogy így volt, és akkor az embereknek nem az ajándék volt a fontos, amit adnak és kapnak. Sokkal többre tartották azt az időt, amit a szeretteikkel tölthetnek, a rég nem látott rokonaikat látogathatják meg, kikapcsolódhatnak kicsit, és jól érezhetik magukat. Manapság kicsit más a helyzet. Az összes nagy áruház hihetetlen akciókra csábít: díszdobozos rövid italokat és szépségápolási csomagokat árul. Biztos fantasztikus lehet minden egyes karácsonyra borotvahab, arcszesz, és tusfürdőt tartalmazó neszeszeres táskát kapni. A hipermarketben sétálva már lassan megvakulsz és epilepsziás rohamok törnek rád a villogó színes izzóktól, a körülbelül egy hónapja játszott jungle bellstől pedig már a falnak mész. Hogyan lehetséges az, hogy minden évben megdől a karácsonykor ajándékra költött pénz mennyisége? (Legalább is a televízó híradója szerint.) Tombol a gazdasági válság és mégis televíziót, játékkonzolokat, mp3 lejátszót illetve más szórakoztató elektronikai holmikat ajándékoznak egymásnak? Alig akad egy-két jópofa, eredeti ötlet. Mekkora poén lenne egy befüttes üveg, amin lenne egy két rajz és üvegfestékkel rá lenne írva: "semmi" .
Az elkövetkező napok is fantasztikusak lesznek, vendég sereg jön, megy, ti mentek, puffadásig zabáltok és isztok. Miért nincs egy olyan ünnep, ahol nem kötelező sehova sem menni, csak a nagy semmittevés? Persze ez is unalmas egy idő után, de a karácsony tutira nem arról szól, hogy pihenünk. Mindenki ideges, tépi a haját: "Jaj Márkónak még nem vettem semmit! Mit adjak neki?" Egész évben le sem szarnak a rokonok, most meg jópofizol velük? Undorító. Nagy takarítás, mert hát "Mit fognak szólni a vendégek, ha rendetlenség van, vagy poros a polc?" Semmit. Süteményt sütsz előtte egy nappal, mert a szenteste napja ajándékcsomagolással, és fadíszítéssel telik el. Az ünnepi menüt már reggel el kezded csinálni, mert különlegest kell főzni ma a vendégeknek. Három nap szerencsétlenkedés és rohanás. Alig várod már néha a végét, főleg amikor a jófej évente egyszer látott rokon azt fejtegeti éppen az ünnepi asztalnál, hogy milyen jól megy a vállalkozása és nem tudja eldönteni, hogy volvo-t vagy bmw-t vegyen. Micsoda problémák. Szegény, és te őszintén sajnálod, mert nem lehet könnyű választás, persze felelősség teljes, nem mintha bármelyikkel is pórul járna. Aztán elmúlik, fellélgezhetsz egy kicsit, és örülsz, hogy vége. Mégis van benned némi üresség érzet. Azok, akik túlélték a súlyos bejgli mérgezést, elkezdhetnek készülődni a szilveszteri vigadalomra. Mindenkinek minimum a képen látható Jézuskát kívánok, remélem nekem ő hozza az ajándékot, és nem kell sietnie, nállam nyugodtan alhat, elfér az ágyamban.
Karácsony
2009.12.22. 22:16
Címkék: ünnep karácsony hellókarácsony
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://menyi.blog.hu/api/trackback/id/tr121616852
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.