Nagyon kellemetlen dolog az, amikor az ember nem emlékszik egyes dolgokra. Néha jó is elfelejteni egyes eseményeket, máskor bizony kellemetlenségek keletkezhetnek belőle. Például elfelejteni egy közeli ismerős / rokon születésnapját, később sértődések oka lehet. Vannak dolgok viszont amire jó visszaemlékezni, jogosítványszerzés, diplomaosztó, az első csók... mind mind az ember fiatalságát hozza vissza, ha behunyja a szemeit szinte maga előtt látja a rámosolygó ismerősöket.
Elég ciki amikor egy seregnyi nyomozó kérdezget a történtekről, te nem emlékszel semmire sem, vagy csak nem akarsz... Pontosan tudod, hogy mi történt, ki volt a hibás, kik voltak ott és kinek az ötlete volt. Pontosan tudod, de nem akarod elmondani, mert így saját bűnösségedet vallod be. Nem mered, mert félsz a következményektől, a büntetéstől. Meg a múgy is kinek lenne jó, ha mégtöbben belekeverednének? Ismerősök, barátok és üzlettársak, vajon ők beköpnének vagy falaznának neked? Ezek a gondolatok suhannak át az agyadon. Kitalálni valamit, hogy nem is voltál ott? Nem nyerő, sajnos az eseményről jegyzőkönyv készült és te neved is fel van benne tüntetve. Akkor mi legyen miniszterelnök úr?
-Majd azt mondom, hogy nem emlékszem semmire.
