Történt egyszer egy messzi- messzi galaxisban... na jó ez nem az a történet. Szóval volt egyszer egy fiú és egy lány, nevezzük őket Gedeonnak és Júliának. A fiúnak megtetszett a lány és összejöttek, majd kilenc hónap múlva szakítottak tisztázatlan körülmények között, közös útjuk, amin eddig minden lépést közösen tettek meg szétvált. A kilenc hónap leforgása alatt sokminden történt, átvészeltek jó és rossz időszakokat, kitartva egymás mellett, ha valami baj volt akkor mindig számíthattak barátaik segítségére, na és persze egymásra, legyen szó bármiről, mindig akadt egy segítő kéz. Vidáman teltek a percek, órák, napok, hetek és persze a hónapok. Gedeonnak volt egy nagyon jó barátja akivel mindent megbeszélhetett, egy igazi jóbarát, igazbarát. Ő volt Dániel. Dániel ezekben az időkben egy nem túl bolodog kapcsolatban élt Erikával, elég sokat veszekedtek mindenféle apróságon, de végül mindig kibékültek. Dániel nem tudta eldönteni hogy mire is vár. Szabadság egyedül? Vagy kettesben, de kötötten? Nem tudta mit csináljon, az igazsághoz az is hozátartozik, hogy nem szerette igazán a barátnőjét. Ellenben tetszett neki Júlia. De ezt nem merte kimondani senkinek sem, mert Gedeon volt a legjobb barátja. Nem akart veszekedést, felesleges konfliktusokat generálni.
Eljött a május, tavasz, a szerelem időszaka, a madarak csicseregnek, a fák rügyeznek. Ebben a hónapban szakított egy kis butaság miatt Gedeon és Júlia. Igazából Gedeon már hamarabb is játszott a gondolattal, de nem tett lépést ezügyben, és nem is tudta volna elmagyarázni Júliának, hogy miért csinálja ezt. De azon a májusi hétvégén Gedeon többet ivott a kelleténél ( ami elég sűrűn megesett vele ), Júlia ezt nem értékelte és haza indult a vendéglátióipari egységből. Gedeon azért rágott be, mert otthagyta őt szerelme, csupán azért mert ő hozott még egy sört. Júlia pedig azért volt mérges a másikra, mert nem futott utána. Másnap találkoztak, ekkor mondta el Gedeon Júliának hogy szakítani szándékozik vele. Júliát ez a bejelentés eléggé fejbevágta, hosszas beszélgetés után arra jutottak, hogy egy hét mosoly szünetet tartanak. Legalább egy évnek tűnt Gedeonnak és Júliának is ez az egy hét. Gedeon közben megváltoztatta véleményét, és elhatározta hogy kibékül Júliával. De a találkozásukkor az utolsó pillanatban mégis meggondolta magát, szakítottak. Júlia maga alatt volt, nem hitte le, hogy tényleg vége, még Gedeon határtalanul szabadnak érezte magát, minden idejét a barátaival töltött, nem unatkozott, mindig volt valami amit csinálhat, amire eddig a barátnője miatt nem igazán jutott ideje. Szalonnasütések, házibulik, úszkálások a folyóban, motorozás, egyszóval élvezte az életet, és nem igazán hiányzott neki Júlia. Júlia viszont el volt keseredve, próbált újra kapcsolatba lépni vele, de ezt a srác elhárította.
Danit nagyon meglepte barátjának eme lépése. Felkereste hát Júliát, aki kiöntötte neki szívét, lelkét. Soka időt töltöttek együtt először csak azért, hogy a lány vígasztalódjon. A találkozások egyre sűrűbbek lettek, sokat segítettek egymásnak a házi munkában is. Természetesen erről Gedeon semmit sem tudott és nyaralásának ideje alatt, városukban kézenfogva árulták a friss déli gyömölcsöket. Gedeon szülei észre is vették, hogy talán új barátja van a lánynak? Ismerős volt számukra az új barát...
Dani meg akarta kérdezni Gedeontól, hogy ő mit gondol erről (mégis csak a legjobb barátjának volt barátnőjéről van szó). Mindeketten féltek, hogy tovább lépjenek, különösen Dani. Pedig Gedeon valószínűleg nem harapta volna le a fejét, hiszen észrevette volna, hogy azért kérdezi meg őt, mert fontos a barátságuk. Azonban nem így történt. A vígasztalások sokszor olyan jól sikerültek, hogy egymás mellett ébredtek fel, ekkor némi bűntudatot éreztek mindketten. A lány azért, mert a legjobb barátnője egyben a srác barátnője is volt, a fiú pedig azért mert a haverjának volt nőjével csalja éppen az aktuális párját. Sokáig ment ez így, állandóan bújkáltak, és kínos volt a baráti társaságban eltöltött idő is. Feszültnek érezte magát Dani akkor is, amikor Gedeon a friss szakítás részleteiről mesélt neki, ő pedig mintha semmit sem tudna, érdeklődve hallgatta a történeteket.
Ám azonban a régi idők óta egyött lévő baráti társaság elment péntek este szórakozni, kivéve Danit. Mindegyikük tudta, hogy mi a helyzet és nem nézték jó szemmel azt amit Júlia új barátja csinál. Egyikük véletlenül elszólta magát... Mély csend lett úrrá köztük, elöször Gedeonnak nem is esett le, hogy mi hangzott el, talán nem is akarta meghallani. Csak arra lett figyelmes, hogy mindenki elhallgatott és rá néztek. Átgondolta újra az elhangzottakat és amikor tudatosult benne, hogy mi is a szituáció, arcát kezeibe temette. Megkért mindenkit, hogy akkor már meséljenek. De senki sem volt hajlandó. Hiába kérlelte őket nem tették, csak apró részleteket tudott meg. Úgy érezte mindenki hülyének nézi. Ez elég volt ahhoz, hogy kérdezősködjön. Végül részben csak, de sejtette, hogy mi is a helyzet. A kocsmából hazamenve átgondolta az utóbbi egy hónapot, és sokmindenre rájött, csak össze kellett volna rakni a részleteket. A barátja mostnában hanyagolta, amikor elment hozzá, ott volt Júlia is. Nem hagyta nyugodni a gondolat és rá akart kérdezett egy találkozásuk alkalmával. De nem tette, még mindig azt várta hogy barátja tegye meg az első lépéseket, ám ez mind a mai napig nem érkezett el...
